A Feng Shui szak�rtõk szerint mindez nem v�letlen, mert �gy tartj�k, ha a lak�sban, munkahelyen, vagy azon a telken, amelyen �p�lt, rosszul oszlanak el az energi�k, a lak�k, dolgoz�k k�z�rzete, �let�tja alakul�sa k�r�l is probl�m�k lehetnek. �vsz�zadokkal ezelõtt K�n�ban a Feng Shuit h�tpecs�tes titokk�nt kezelt�k, a napi �let belsõ titka volt, �s csak a politikai v�ltoz�sok r�v�n v�lt mindenki sz�m�ra nyitott�. A Feng Shui, mint fogalom szelet �s vizet jelent, de h�vhatjuk a terek akupunkt�r�j�nak is. Ha elveit figyelembe vessz�k, k�pes olyan k�r�lm�nyeket biztos�tani a v�roslak�k sz�m�ra is, mint ha az �rintetlen term�szetben tart�zkodn�nk. A Feng Shuir�l sz�l� elsõ eur�pai tanulm�nyt Ernest J. Eitel tiszteletes, a Londoni Misszi�s T�rsas�g tagja tette k�zz� 1873-ban, de a nyugati vil�got m�r kor�bban elbûv�lte �s zavarba ejtette. Amikor a cs�sz�rs�g idej�n a k�nai korm�nyzat arra k�nyszer�lt, hogy kik�tõket adjon �t a gyarmati hatalmaknak, kiv�tel n�lk�l olyanokat v�lasztott, amelyek elhelyezked�s�t a Feng Shui szak�rtõk a legrosszabbnak �t�lt�k:"kop�r sziget, amelyen m�g h�zak is alig vannak." A k�naiak a Feng Shui alapelvei szerint hat�rozt�k meg v�rosaik hely�t, �ltal�ban ker�lt�k a s�k ter�leteket, amelyeket vesz�lyesnek tartottak az �rvizek �s t�jfunok miatt. Egy �p�let vagy telep�l�s elhelyezked�s�t akkor tekintett�k ide�lisnak, ha egy domb d�li oldal�n fek�dt, v�dve az �szaki sz�ltõl. Ennek �rtelm�ben K�na, amikor ter�letet k�nyszer�lt adni az amerikai �s eur�pai kereskedõk rakt�rai sz�m�ra Kantonban, egy l�pos r�szt aj�nlott fel a Gy�ngy-foly� mellett, ami Feng Shui szempontok alapj�n a l�tezõ legrosszabb helynek sz�m�tott. A k�nai mandarinok l�tv�n, hogy a k�lf�ldiek �p�leteit azonnal el�rasztott�k a feh�r hangy�k, igazolva l�tt�k a Feng Shui hasznoss�g�t. Vagy 30 �ve Hongkongban, a britek elõsz�r a ma Boldogs�g-v�lgy n�ven ismert alacsony fekv�sû, mocsaras ter�letet akart�k megtenni az �j gyarmat k�zpontj�v�. A k�nai lakoss�gon m�r a puszta �tlet hallat�n is "r�m�let" vett erõt. �gy amikor a v�lgyh�z utat t�rõ m�rn�k�k sorra haltak meg s�rgal�zban, �s a m�r fel�p�tett h�zaikat el kellett hagyni a mal�ri�s megbeteged�sek miatt, a k�naiak igazolva l�tt�k aggodalmaikat, �s azt gondolt�k, hogy a britek ismerik ugyan a Feng Shuit, de bolondnak tettetik magukat. A Boldogs�g-v�lgyben elszenvedett kudarc ut�n a gyarmati korm�nyzat �gy d�nt�tt, hogy a ma Centralnak nevezett, kedvezõ fekv�sû, dombokkal k�r�l�lelt v�z k�zeli ter�leten telepedik meg. K�sõbb, amikor a fõm�rn�k f�kat �ltetett a kop�r dombokra, a helyiek elk�pesztõen agyaf�rtnak tartott�k. A Feng Shui szak�rtõk irt�znak az �les sz�geket bez�r� �p�tm�nyektõl, amelyek olyanok, mint a v�dtelen szomsz�dokra ir�nyul� "tõr�k". M�g a korm�nyok sem tudj�k magukat f�ggetlen�teni magukat ettõl. A hongkongi k�naiak �veken kereszt�l nagyon lelem�nyesnek tartott�k a briteket amiatt, hogy a korm�nyz� h�z�t a v�ros legkedvezõbb domboldal�ra �p�tett�k, amely m�g�tt magas f�k �llnak, elõtte utak kanyarognak, �s gy�ny�rû kil�t�s ny�lik a kik�tõre. Az 1980-as �vek v�g�n a k�nai korm�ny I.M. Peit, a neves �p�t�szt b�zta meg a K�nai Bank �j �p�let�nek meg�p�t�s�vel a korm�nyh�z k�zel�ben. Hetven emelet�vel ez lett Hongkong legmagasabb �p�lete. Tele van tûzdelve szerencs�tlen �les sarkokkal, amelyek �ll�t�lag gonosz kis d�rd�kat hajig�lnak a korm�nyz� rezidenci�j�ra. A Feng Shui szak�rtõk ezeknek az �lland� t�mad�soknak tulajdon�tj�k a britek gyarmatveszt�s�t. Mikor alakult ki a Feng Shui? A k�naiak tisztelik õseiket. H�romezer �vvel ezelõtt alakult ki az a hiedelem, amely szerint a s�rok megfelelõ elhelyez�se szerencs�t hoz a k�vetkezõ gener�ci�knak. A Han-dinasztia idej�n, (Kr.e. 206-ban kezdõd�tt) a Feng Shuit kiterjesztett�k a lak�h�zakra is. Milyen ir�nyzatok vannak a Feng Shuiban? Az õsi Feng Shuinak k�t alapvetõ iskol�ja van. Az egyik a Forma Iskola, amely K�na d�li hegyvid�kes r�sz�n alakult ki, ahol a terepviszonyok alakul�s�ra, vagyis a hegyek, v�lgyek form�j�ra, �s a foly�khoz val� viszonyaira t�maszkodtak. A Feng Shui szak�rtõk alaposan tanulm�nyozz�k a vid�ket: n�zik a t�j �sszk�p�t, a f�k lombozat�t, sõt m�g a talaj sz�n�t is. K�na �szaki lapos r�sz�n alakult ki a m�sik iskola, amely az ir�nytûre �s kifinomult sz�m�t�sokra t�maszkodott. Ez�rt ezt Ir�nytû Iskol�nak nevezik. A harmadik ir�nyzat az intuit�v Feng Shui, amely vagy 40 �ve alakult ki, ez is egy igen hat�sos m�dszer. Hogyan mûk�dik a Feng Shui? A Feng Shui rendszer alapja ugyanaz a "Csi", azaz �letenergia, amely j�l ismert a tradicion�lis k�nai orvosl�sb�l. A Csi, a kozmikus energia, minden �let forr�sa. Az emberi szervezetben az energiap�ly�kon, azaz a meridi�nokon kereszt�l �ramlik. A Feng Shui a lak�st vagy a h�zat az emberi szervezet hasonm�s�nak tekinti: a sz�j a bej�rati ajt�nak felel meg, az ablak a szemnek, a falak a bõrnek. A Csi teh�t akkor k�pes megteremteni az ember j� k�z�rzet�t, ha az illetõ lak�s�ban vagy h�z�ban is nyugodtan �ramolhat, �s a h�ts� ajt�n vagy ablakon kereszt�l t�vozhat a szabadba. J�, ha a bej�rattal szemben nincsen ablak, mert azon kereszt�l eltûnik az energia, �s ugyanezen okokb�l j�, ha a mell�khelyis�get sem k�zvetlen�l a bej�rattal szemben helyezik el. Egy m�sik eset egy k�lf�ldi nagyv�ros egyik sz�llod�j�val esett meg. Hi�ba hozt�k �vrõl �vre rendbe, mindv�gig r�fizet�ses volt. Azt�n tulajdonos v�lt�s t�rt�nt, aki azonnal Feng Shui tan�csad�t h�vott a pang�s ok�nak felder�t�s�re. A szak�rtõ meg�llap�totta, hogy a liftet �ppen a sz�lloda bej�rat�val szemben helyezt�k el. �gy a felvon� elvitte a bej�rat felõl �rkezõ friss Csi energi�t, �s ez okozta a rossz �zletmenetet. Aj�nlat�ra a liftet nem kev�s p�nz�rt elford�tott�k, �s h�rom �v m�lva nem hogy az eg�sz �talak�t�si k�lts�g megt�r�lt, hanem az egyik legfelkapottabb sikeres sz�lloda lett a v�rosban.