A Feng Shui szakértõk szerint mindez nem véletlen, mert úgy tartják, ha a lakásban, munkahelyen, vagy azon a telken, amelyen épült, rosszul oszlanak el az energiák, a lakók, dolgozók közérzete, életútja alakulása körül is problémák lehetnek. Évszázadokkal ezelõtt Kínában a Feng Shuit hétpecsétes titokként kezelték, a napi élet belsõ titka volt, és csak a politikai változások révén vált mindenki számára nyitottá. A Feng Shui, mint fogalom szelet és vizet jelent, de hívhatjuk a terek akupunktúrájának is. Ha elveit figyelembe vesszük, képes olyan körülményeket biztosítani a városlakók számára is, mint ha az érintetlen természetben tartózkodnánk. A Feng Shuiról szóló elsõ európai tanulmányt Ernest J. Eitel tiszteletes, a Londoni Missziós Társaság tagja tette közzé 1873-ban, de a nyugati világot már korábban elbûvölte és zavarba ejtette. Amikor a császárság idején a kínai kormányzat arra kényszerült, hogy kikötõket adjon át a gyarmati hatalmaknak, kivétel nélkül olyanokat választott, amelyek elhelyezkedését a Feng Shui szakértõk a legrosszabbnak ítélték:"kopár sziget, amelyen még házak is alig vannak." A kínaiak a Feng Shui alapelvei szerint határozták meg városaik helyét, általában kerülték a sík területeket, amelyeket veszélyesnek tartottak az árvizek és tájfunok miatt. Egy épület vagy település elhelyezkedését akkor tekintették ideálisnak, ha egy domb déli oldalán feküdt, védve az északi széltõl. Ennek értelmében Kína, amikor területet kényszerült adni az amerikai és európai kereskedõk raktárai számára Kantonban, egy lápos részt ajánlott fel a Gyöngy-folyó mellett, ami Feng Shui szempontok alapján a létezõ legrosszabb helynek számított. A kínai mandarinok látván, hogy a külföldiek épületeit azonnal elárasztották a fehér hangyák, igazolva látták a Feng Shui hasznosságát. Vagy 30 éve Hongkongban, a britek elõször a ma Boldogság-völgy néven ismert alacsony fekvésû, mocsaras területet akarták megtenni az új gyarmat központjává. A kínai lakosságon már a puszta ötlet hallatán is "rémület" vett erõt. Így amikor a völgyhöz utat törõ mérnökök sorra haltak meg sárgalázban, és a már felépített házaikat el kellett hagyni a maláriás megbetegedések miatt, a kínaiak igazolva látták aggodalmaikat, és azt gondolták, hogy a britek ismerik ugyan a Feng Shuit, de bolondnak tettetik magukat. A Boldogság-völgyben elszenvedett kudarc után a gyarmati kormányzat úgy döntött, hogy a ma Centralnak nevezett, kedvezõ fekvésû, dombokkal körülölelt víz közeli területen telepedik meg. Késõbb, amikor a fõmérnök fákat ültetett a kopár dombokra, a helyiek elképesztõen agyafúrtnak tartották. A Feng Shui szakértõk irtóznak az éles szögeket bezáró építményektõl, amelyek olyanok, mint a védtelen szomszédokra irányuló "tõrök". Még a kormányok sem tudják magukat függetleníteni magukat ettõl. A hongkongi kínaiak éveken keresztül nagyon leleményesnek tartották a briteket amiatt, hogy a kormányzó házát a város legkedvezõbb domboldalára építették, amely mögött magas fák állnak, elõtte utak kanyarognak, és gyönyörû kilátás nyílik a kikötõre. Az 1980-as évek végén a kínai kormány I.M. Peit, a neves építészt bízta meg a Kínai Bank új épületének megépítésével a kormányház közelében. Hetven emeletével ez lett Hongkong legmagasabb épülete. Tele van tûzdelve szerencsétlen éles sarkokkal, amelyek állítólag gonosz kis dárdákat hajigálnak a kormányzó rezidenciájára. A Feng Shui szakértõk ezeknek az állandó támadásoknak tulajdonítják a britek gyarmatvesztését. Mikor alakult ki a Feng Shui? A kínaiak tisztelik õseiket. Háromezer évvel ezelõtt alakult ki az a hiedelem, amely szerint a sírok megfelelõ elhelyezése szerencsét hoz a következõ generációknak. A Han-dinasztia idején, (Kr.e. 206-ban kezdõdött) a Feng Shuit kiterjesztették a lakóházakra is. Milyen irányzatok vannak a Feng Shuiban? Az õsi Feng Shuinak két alapvetõ iskolája van. Az egyik a Forma Iskola, amely Kína déli hegyvidékes részén alakult ki, ahol a terepviszonyok alakulására, vagyis a hegyek, völgyek formájára, és a folyókhoz való viszonyaira támaszkodtak. A Feng Shui szakértõk alaposan tanulmányozzák a vidéket: nézik a táj összképét, a fák lombozatát, sõt még a talaj színét is. Kína északi lapos részén alakult ki a másik iskola, amely az iránytûre és kifinomult számításokra támaszkodott. Ezért ezt Iránytû Iskolának nevezik. A harmadik irányzat az intuitív Feng Shui, amely vagy 40 éve alakult ki, ez is egy igen hatásos módszer. Hogyan mûködik a Feng Shui? A Feng Shui rendszer alapja ugyanaz a "Csi", azaz életenergia, amely jól ismert a tradicionális kínai orvoslásból. A Csi, a kozmikus energia, minden élet forrása. Az emberi szervezetben az energiapályákon, azaz a meridiánokon keresztül áramlik. A Feng Shui a lakást vagy a házat az emberi szervezet hasonmásának tekinti: a száj a bejárati ajtónak felel meg, az ablak a szemnek, a falak a bõrnek. A Csi tehát akkor képes megteremteni az ember jó közérzetét, ha az illetõ lakásában vagy házában is nyugodtan áramolhat, és a hátsó ajtón vagy ablakon keresztül távozhat a szabadba. Jó, ha a bejárattal szemben nincsen ablak, mert azon keresztül eltûnik az energia, és ugyanezen okokból jó, ha a mellékhelyiséget sem közvetlenül a bejárattal szemben helyezik el. Egy másik eset egy külföldi nagyváros egyik szállodájával esett meg. Hiába hozták évrõl évre rendbe, mindvégig ráfizetéses volt. Aztán tulajdonos váltás történt, aki azonnal Feng Shui tanácsadót hívott a pangás okának felderítésére. A szakértõ megállapította, hogy a liftet éppen a szálloda bejáratával szemben helyezték el. Így a felvonó elvitte a bejárat felõl érkezõ friss Csi energiát, és ez okozta a rossz üzletmenetet. Ajánlatára a liftet nem kevés pénzért elfordították, és három év múlva nem hogy az egész átalakítási költség megtérült, hanem az egyik legfelkapottabb sikeres szálloda lett a városban.